Miután letisztultak a külső+belső és zsebes típusú pelenkák körüli elképzeléseink, jöhetnek a "De mi van, ha kakis lesz a belső?" és a "Nem lesz folyton nedves a babapopsi a pelusban?" típusú kérdések.

Nos, kezdjük a kakifogó papírral. Miután szépen megtöltöttük a pelust, ráhelyezhetünk egy vékony réteg ún. székletfogó papírt. Funkciója annyi, hogy a termékkel együtt vagy a szemetesben vagy csak a kaki róla a wc-ben tud landolni, így kevesebb sikálással jár a mosás. Többféle ilyen papírt lehet kapni, vannak köztük elméletileg lebomlók, amiket a wc-be lehet dobni, de ezek fölött megoszlanak a vélemények. Én személy szerint egy nagy drogéria saját márkás száraz törlőkendőjét használom erre a célra, ami pisi esetén a pelusbelsőkkel együtt újramosható.

A másik funkciójában hasznos, réteg - külünösen a hidegebb hónapokban -  a szárazontartó réteg. Ennek valójában az a feladata, hogy a nedvességet továbbvezesse az alsóbb nedvszívó rétegek felé és a babapopsival érintkező felülete száraz maradjon. Természetesen ebből is lehet válogatni a pelenkapiacon, de mivel az én babám bőre nem allergiás a polár anyagra, ezért egy polártakarót áldoztam be erre a nemes feladatra. Betétnagyságú darabokat  vágtam ki belőle, ami egy meglehetősen pénztárcakímélő megoldás lett.

Fontos azonban, hogy a két fenti utolsó réteg nem egyben kerül a pelusba. Tehát vagy szárazontartó réteg, vagy kakifogó réteg kell bele. Ezt érdemes kitapasztalni, kinek mi válik be jobban, vagy mire van szüksége jobban. Az biztos, hogy a polár szárazontartóról a nagydolgot viszonylag könnyen le lehet kaparni egy jó kis kártyával :)